... avagy én hogyan viszek színt a hétköznapokba.
"Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk." (Simone Weil)

2014. augusztus 23.

Volt egyszer egy nyakláncom

Történt ugyanis, hogy múlt vasárnap délután nyaralni indultunk. Reggel azzal a lendülettel ébredtem, nekem erre a vakációra új nyaklánc kell, tehát fűztem egyet. Különleges lánc lett, mert végre felhasználtam az egyik Lunasoft kabosonom és mert Ricsi gyöngyös életemben először konkrét választ adott arra a kérdésre, "szerinted melyik szín menne hozzá jobban?" Szóval, megfűztem, örültem, gyorsan kattintottam párat. Gondoltam, majd készítek jobb képeket, mikor hazajöttünk. 
Elindultunk, nyakamban az ékszer. El is jutottunk így az M7 167-es km-ig, ahol megálltunk tankolni. Gondoltam, bemegyek én is, nézek újságot. Nos, érdekes újság nem volt, ellenben a kutas hölgy le nem tudta venni a szemét a medálról. Nézegette, le is vettem, jobban lássa. Annyira odavolt érte, hogy szerette volna megvenni. Engem meg annyira levett ezzel a lábamról, hogy eladtam neki. Még soha, senki nem mutatott ekkora csodálatot az ékszereim iránt, el sem tudom mondani, mennyire jól esett. 
Így mentem végül ismét ékszer nélkül, de nagyon boldogan nyaralni az idén. És így nem is készült más fotó a nyakláncról ezeken kívül:


Minta: Deeva - képről fűzve, de ezúton is köszönöm az inspirációt!

2014. július 27.

Az elhanyagolt peyote

Jó volt ismét ilyet fűzni ... igen megint ezek a színek :) ... nem tudom, mit mondhatnék ... szeretem


2014. július 21.

Örömfűzés




Minta: Schenna medál - Ewa
Éva, a mintát ezúton is nagyon köszönöm, olyan jó fűzni!


post signature

2014. július 1.

Sújtás medál - türkiz és almazöld, jól megvannak együtt

Ismét nekiveselkedtünk Andival a sújtásnak. Ezúttal Peng Edit Flamingó medáljára esett a választásunk. Bár a végeredmény nem egészen olyan, mint a Edit medálja (az egyik lépésnél későn vettem észre, hogy nem úgy kellett volna, de már nem volt kedvem visszabontani), azért a színválasztással elégedett vagyok:

türkiz macskaszem kaboson türkiz hegyikristály golyókkal és egy tarka jáspis gyönggyel





Edit, a mintát ezúton is köszönjük.
Andi medálját itt nézhetitek meg.


2014. június 22.

Újratervezés

Van az úgy, hogy egy megoldás elsőre remek ötletnek tűnik, ám később be kell látnunk, tévedtünk.
Így voltam én is az Epres joghurt medálommal.Nagyon büszke voltam a medálakasztó megoldásomra:

Azonban mivel eddig ez a lánc nem kelt el, arra gondoltam, mégiscsak megtartom. Így egyik reggel fel is vettem, de már akkor éreztem, hogy valami furcsa. S mire az irodába értem, már azt is tudtam, mi a gondom a lánccal. A medál közepén egy üveg kaboson van. aki találkozott már ilyennel, pontosan tudja, hogy ezek nem olyan könnyű darabok, mint akár az ásványok, vagy bármilyen más kaboson. Ebből adódóan az a vékony kis akasztó képtelen volt megfelelően tartani. Időnként meg is fordult a medál a láncon. Be kellett látnom, ehhez a medálhoz erősebb, biztosabb megoldás kell. Ilyen lett:

Amilyen különös a sors, mihelyt erre rájöttem, gazdája is lett hirtelen a nyakláncnak :)

post signature

2014. június 9.

2014. június 7.

Rózsás virágom

Andival ültünk össze egy közös fűzésre. Ezúttal a peyote virágnak ugrottunk neki, Audrey leírása alapján.






Andi virágait ide kattintva nézhetitek meg.

Szép estét mindenkinek!

2014. június 5.

Szőlőszem, ismét

Ebben a nyakláncban nem a medál az érdekes, hiszen fűztem már ilyet (nagyon szeretem fűzni :)



Nem is a medálakasztó megoldásra vagyok most büszke, hiszen ilyen megoldást is használtam már (sőt, egyre inkább szeretem magam készíteni):



Amiért most büszke vagyok magamra, hogy rájöttem, a szerelőkarikát is tudom helyettesíteni magam formálta szerelőpálcával. Tegnap este, végső kétségbeesésemben jöttem rá és igazán megörültem ennek a felfedezésnek :)



Szép estét mindenkinek!

AddThis