... avagy én hogyan viszek színt a hétköznapokba.
"Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk." (Simone Weil)

2012. március 24.

Szombat esti zene

Mivel ezt a hétvégét Párizsban töltöm, gondoltam, stílusos leszek.

Sok-sok évvel ezelőtt, mikor még egyedül éltem, szokásom volt időnként beülni az autóba és elindulni. Nem volt kitűzött úticél, csak gázt adtam és mentem, amerre kedvem volt (akkor még megfizethető volt a benzin, ugye). Egy ilyen alkalommal Esztergomban kötöttem ki. Sétálgattam a Bazilikánál, mikor megláttam a plakátot: a várszínházban 19 órától Piaf est lesz. Sortban, pólóban, papucsban odasomfordáltam a kasszához és megkérdeztem, van-e arra lehetőség, hogy akár csak az utolsó sor eldugott részletében kapjak egy helyet? Igazán aranyosak voltak, kaptam jegyet. Leültem az utolsó sorba és Vári Éva csodás hangja életre keltette Edith Piaf-ot. Csak ültem ott, megszeppenve és örültem a szerencsémnek, hogy erről nem csúsztam le.

Jöjjön akkor most egy nagy sláger:


3 megjegyzés:

  1. Kellemes szórakozást jó kikapcsolódást kívánok! Köszi a szép zenét!

    VálaszTörlés
  2. Imádom!!Bár nekem a Sous Le Ciel De Paris a kedvencem!!:)

    VálaszTörlés
  3. Hú de irigy vagyok, sosem voltam még Párizsban! Gyönyörű város lehet élőben!:)

    VálaszTörlés

Köszönöm, ha elmondod a véleményed!