... avagy én hogyan viszek színt a hétköznapokba.
"Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk." (Simone Weil)

2012. május 10.

Próbálkozás

Április végén Beánál jártam. Sajnos neki nem hozok szerencsét, mert mindkét alkalommal bármit is fűzött velem, nem az jött ki belőle, amit várt :(
Ellenben ő rám igen jó hatással van. Amit először szerettem volna, az nem alakult a kezeim között, így végül fogtam magam, elővettem a kedvenc színeim, s miközben beszélgettünk, fűzögettem. Ez lett belőle:

Nem túl nagy, így még bővítenem kell valamivel, de nagyon tetszik :)

12 megjegyzés:

  1. Hú! Gyönyörű ez a medál! Nem csak a mintája, a színei is nagyon tetszenek. Szuper!

    VálaszTörlés
  2. Nekem is nagyon tetszik!!! Igazi szépség!

    VálaszTörlés
  3. Jaj, Ildi! Nem Te tehetsz róla! Csak a saját bénaságomnak köszönhetem! :) Annak viszont örülök, hogy inspirálóan hatok rád! :)))

    VálaszTörlés
  4. Csúcs! A színei is és az ötlet is... medál-füli-karkötő...sokminden lehet belőle. :)

    VálaszTörlés
  5. De szép! Nekem is a karkötő ugrott be:-)

    VálaszTörlés
  6. Nagyon szépséges a színe szuper jó !!!!
    Biztos jó volt együtt fűzni !!!!!

    VálaszTörlés
  7. Szuper próbálkozás...bővítsd csak bővítsd!

    VálaszTörlés
  8. Elragadó színek és nagyszerű forma!!! Tök jó, hogy 'szabadjára' engedted a kezeidet :) Kíváncsian várom a bővítményt is :)

    VálaszTörlés

Köszönöm, ha elmondod a véleményed!