... avagy én hogyan viszek színt a hétköznapokba.
"Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk." (Simone Weil)

2014. február 2.

Valentin nap közeleg ...

Kedden kiírt az orvos, tény, nem voltam valami fényesen. Ezt fontosnak tartom megemlíteni, majd meglátjátok. Szóval, az orvos azt mondta, maradjak otthon, pihenjek sokat (meg persze adott gyógyszert, stb.). Egy gyöngyitiszes számára mi lehetne nagyobb pihenés egy kis fűzésnél? Hát fogtam magam és úgy döntöttem, ennek örömére fűzök kicsit. Annyi ilyen szívet láttam már, úgy döntöttem, készítek egyet én is. 
Megnéztem a mintát Böbe oldalán, hűha, 92 db csiszolt vagy tekla? Egyetlen olyan csiszim volt, amiből ekkora mennyiség állt rendelkezésre: matte iris purple. Ezer éve rendeltem, amikor kézbe vettem, csak egy kérdés villogott a fejemben, hogy voltam képes éppen ezt a pocsék színt választani? És mindjárt két csomaggal? Azóta ott pihent a fiók aljában, már azon gondolkodtam, elajándékozom. Most viszont előkaptam őket, gondoltam ennek így kellett lennie és nekiláttam a szívnek. Így született meg ez a tőlem igen szokatlan színösszeállítás. Ha ne lettem volna beteg, biztosan nem ebből készül, de így utólag már nem bánom:





Böbe, ezúton is nagyon köszönöm a mintát!
post signature

3 megjegyzés:

Köszönöm, ha elmondod a véleményed!